A legfrissebb pénzügyi hírekHogy Ön mindent első kézből tudjon meg. |
Megéri majd Önnek az új árfolyamrögzítés / árfolyamgát?
Az első és leglényegesebb kérdés, hogy a jelzáloghitel adós mikor vette fel a devizahitelét?
Ugyanis akik a "figyelmeztetések idejében", tehát 2008 - 2009 környékén vették fel deviza alapú hitelüket, azoknak nagy valószínűséggel megéri az új árfolyamrögzítés, viszont akik jóval régebben igényelték, azok 2017 végétől, az árfolyamrögzítés végeztével komoly emelkedésre számíthatnak majd! Ez abból adódik, hogy (amennyiben annuitásos a hitelünk) a hitel futamidejének első pár évében szinte csak kamatot fizetünk, így az átvállalt kamatrész is relatív magas lesz a törlesztőn belül. Így tehát ez az újfajta árfolyamrögzítés leginkább azokat segíti, akik a svájci frank alapú hitelek" pályafutásának" utolsó éveiben adósodtak el.
Ha például veszünk egy 10 milliós hitelt, amelyet "A" adós 2004-ben vett fel, "B" adós pedig 2009-ben, akkor az látható azonos kamatszint mellett, hogy mindkét esetben valóban 30%-kal kevesebb a törlesztőjük 5 éven keresztül, viszont 2017-et követően a jelenlegi törlesztő az "A" adós esetében akár 40-50%-al is több lehet a jelenlegi szintnél, míg a "B" adós esetében ez „csupán” csak 10%
Leegyszerűsítve tehát azt lehet mondani, hogy minél kevesebb év telt el a hitel futamidejéből, az árfolyamrögzítés annál jobban kifizetődővé válik!
A másik fontos kérdés a hitel kamata!
Minél nagyobb ugyanis bankunknál lévő hitelünk kamatszintje, értelemszerűen annál nagyobb lesz az állam által vállalt teher is. Egy 10 millió forintos hitel esetében ugyanis egy 1%-os kamatkülönbség, a futamidő elején több mint 10.000 Ft-os különbséget is jelenthet a havi törlesztőrészletben!
Valóban a kombi hitelesek nyerhetnek a legtöbbet?
Bár az új törvény még közel sem 100%-ban tisztázott, jelenleg még semmilyen olyan jellegű intézkedésről nem tudunk, amely kizárná a kombi hiteleseket az új árfolyamrögzítésből! A kombi hitellel rendelkezők legnagyobb előnye, hogy csak kamatot tőkét pedig nem fizetnek a bank irányába, mert azt elkülönítetten egy megtakarításba gyűjtik. Ezért a gyűjtőszámlán nem is halmoznak fel tőketartozást, csak kamatot, amit viszont az állam és a bank 100%-ban átvállal! Így tehát az ő esetükben is él a 30% körüli visszaesés a havi törlesztőt illetően, azonban a legnagyobb siker számukra, hogy az 5. év végén - ha továbbra is a él a 250 Ft/CHF árfolyam - megkaphatják ugyanazt a törlesztőt, mint amit jelenleg (a rögzítés előtt) fizettek!
Természetesen ez az elmélet nem csak a unit-linked termékek esetében igaz, hanem az LTP(Lakástakarékpénztár) szerződések esetében is, annyi különbséggel, hogy a lakáskasszákkal kombinált hiteleknél itt kiszámíthatóbb az elő-, vagy végtörlesztési összeg, és a legtöbb szerződés 2017-ig le is jár. Azonban nem feltétlenül dőlhetnek hátra ők sem teljesen. Ugyanis míg egy unit-linkeddel kombinált hitel esetében a legtöbbször a futamidő végéig, de legalább a feléig fizetünk tőkét a biztosításba, addig LTP esetén ez az időtartam rövidebb lehet. Így ha a hitel lejárata előtt tőkésítjük a megtakarítást, és elkezdünk annuitásosan tőkét fizetni, akkor is hiába csökken a tőketartozásunk, a törlesztőrészletünk nőni fog, mert elkezdünk tőkét fizetni, és ez is nöelni fogja a gyűjtőszámlán a tartozásunkat. Ezáltal tehát kétszer is nőhet a törlesztőnk a rögzítés miatt!
Olyan LTP azonban, amely 2017 után jár le, és CHF hitellel kombinált, szerencsére szinte alig van a piacon, így mindenkinek akinek nem az árfolyamgát alatt "jár le a megtakarítása", ez egy páratlan lehetőséget jelenthet a spórolásra! Sajnos azonban a kombinált hitelesek aránya mindössze a 12%-ot éri el a teljes hitelállományt tekinte.
Végülis a végtörlesztés vagy árfolyamgát lenne jobb nekem?
Amennyiben Önnek annuitásos devizahitele van, amelyet legfeljebb 2-3 éve vett fel, és a végtörlesztésben már nem tud részt venni (a banki feltételek, vagy az idő hiánya miatt) akkor az árfolyamgát jó megoldást jelenthet majd Önnek!
Unit-linked biztosítással kombinált hitel esetén már bonyolultabb a helyzet és a fentieken felül több dolgot is érdemes mérlegelni:
A megtakarítás ki fogja-e termelni a hitel tőkerészét? Milyen hozamokat értünk el eddig vele? Várhatóan hogyan fog alakulni a forint / svájci frank árfolyam?
Lakástakarékpénztár szerződést viszont semmi esetre sem érdemes a lejárat előtt felmondani, mert így elvesztjük az állami támogatást, amivel szinte csak a befizetésünket, és egy jóval infláció alatti betéti kamatot kapunk vissza! Természetesen van lehetőségünk LTP-vel kombináltan is végtörleszteni, de fontos tudnunk, hogy a LTP szerződés felmondása 3 hónapba is telhet! Így itt is érdemes mérlegelni, főleg a bankok leterheltsége miatt, hogy hitelünket sikerül-e egyáltalán ebből idegen forrásból időben végtörleszteni!
Általánosan tehát elmondható, hogy minden esetben azt a lehetőséget érdemes választani, amely a legkisebb költséggel a legnagyobb megtakarítást eredményezi a hitelünknek. Mivel azonban az árfolyamgát még jelenleg nem tekinthető teljes mértékben kiforrottnak, és az igénybevételére is legelőbb jövő év első negyedévében kerülhet sor nagyon nehéz mindenre kiterjedő összehasonlítást végezni!
Felelősségteljes irányadást pedig csak a konkrét számok és feltételek ismeretében lehet bárkinek is megfogalmazni, amellyel kapcsolatban mint mindig most is számíthat díjmentes szakmai segítségünkre!
Vissza
06 1 58 58 555